Life goes on...

Remélem mindenkinek jól telik a szünet :) Én személy szerint halálra ettem magam, ránézek a szaloncukorra meg a mézeskalácsra rosszul vagyok :D
Boldog karácsonyt, haláli bulit szilveszterre és kellemes évkezdést :))
Ha az életem legrosszabb két napja létezne, akkor ez a 48 óra minden bizonyossággal vinné a pálmát. Szerintem, ha nincs Niall én begolyózok. Mivel Leena és Zita ma utaznak vissza, ezért Harry és Liam minden percet velük töltött. Nem bántam, mert tudom, hogy mennyire fog nekem is hiányozni az a két csaj, hát akkor nekik. Harry meg eddig is annyi mindent tett értem, hogy a világ leggonoszabb tette lett volna, ha megzavarom őket. Al és Zayn is együtt töltötte az időt, és hozzájuk még oda is ülhettem volna, de ki akarja hosszabb ideig a gyertyatartó szerepét játszani? Nem sokan, én meg végképp nem. Látni, ahogy egymásra néznek...Sírhatnékom támad. Bár büszkén kijelentem, az elmúlt 2 napban egy csepp könnyet sem ejtettem. Csak akkor, amikor Niall csikizett, de ez érthető. 
Szóval adott 3 szerelmespár, meg Niall, Lou és én. Na kivel fogom az időmet tölteni? Szerintem tudjátok. Így történt az, hogy az újév első két napját végig videójátékoztam. Niall már nem próbálkozott az autóversennyel, de számtalan mással még igen.
És hogy mi van Lou-val? Nem tudom. Eddig körülbelül 2 percet töltöttünk egy helyiségben azóta a bizonyos eset óta. Nicole-lal szakított, szóval hogy hol tölti a napjait azt nem tudom. Ugyanis ha én náluk lógok, akkor ő, mint akit puskából lőttek ki, menekül. Engem meg annyira nem érdekel, hogy az elképesztő.
Egy dolog miatt viszont bűntudatom van. És az Harry és Louis kapcsolata. Ők eddig ugyanis nagyon közeli barátok voltak, viszont az, hogy Harry engem védett Lou-val szemben és még meg is ütötte, az nagyon megbántotta azt a kétszínű patkányt. Így ők azóta nem beszélnek. Se én meg Louis. Szóval el tudjátok képzelni, hogy miért menekül el Lou, ha jövök.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért járok át a One Direction-házba? Hogy videójátékozzak? Hogy csorgassam a nyálam, mert Heena, Ziam és Zaln párosok milyen boldogok együtt? Egyik sem nyert. Azért járok oda, mert deszkáni már nem járhatok. Vagyis járhatok, csak a deszkás haverjaim tagadnak le, ha lemegyek a pályára. Ugyanis szilveszter másnapján közölték velem, hogy megváltoztam, és hogy szánalmasnak tartják, hogy hagyom, hogy egy 'pojáca' így kihasználjon. Köpni-nyelni nem tudtam, ők meg csak elsétáltak mellettem és ott hagytak. Tehát maradt két lehetőségem. Otthon ülök vagy Niallel játszok. Alap, hogy a másodikat választottam. 
Szóval ilyen tartalmas évkezdés mellett, szinte már vártam az iskolát. Hogy olyan problémákkal kelljen foglalkoznom, mint hogy csirkesalátát vagy hamburgert kérek ebédre. És ne olyanokkal, mint például miért csókolt meg Louis. Mert erre a kérdésre még mindig nem kaptam választ. Lehet, hogy soha nem is fogok. 
Január 2-án reggel kikísértük Leenát és Zitát a reptérre. Szerencsére 2 kocsival mentünk, így én Harryvel, Leenával, Alexandrával és Zaynnel mentem, míg a másik autóval Louis, Zita, Liam és Niall jött.
-Hiányozni fogtok! Siessetek vissza!-ölelgettem meg alaposan mindkét lányt.
-Rendben. És vigyázz Harryre!-kacsintott rám nevetve Leena.
Nevetése csak addig tartott ki, amíg tőlünk búcsúzott, majd mikor utoljára Harryhez lépett, egy talán még soha nem látott szomorú arckifejezés vette át az örök mosolya helyét. Tapintatosan elfordultunk, és inkább Niall fejbeverésével kezdtem foglalatoskodni, aki nagy átéléssel játszotta a könnytörölgetést.
Miután felszállt a gép visszaültünk a kocsiba. Harry és Liam fényévekkel szomorúbb volt és ez nyomott a hangulaton. A hazaút csendben telt el.
*
-Tessék!- nyomtam Harry kezébe egy nagy bögre forró teát.
-Köszi.
Egy kicsit csendben üldögéltünk (szokás szerint az erkélyen). Nem volt kínos csend, mert mindketten a gondolatainkba merültünk.
-Holnap átjössz? Este koncertünk lesz, de oda kábé 4-kor lépünk le. Addig vigasztalhatnál-mosolyodott el szomorúan. -Vagy jöhetsz a koncertre is.
Az nem túl jó ötlet...
-Holnap már suli, de 2 körül tudok jönni és akkor lesz időm vigasztalni a bús szívedet. A koncertet viszont inkább passzolnám...
Megértően bólintott, majd megint hallgatásba merültünk. A képe megint elszomorodott, így egy hirtelen ötlettől vezérelve a hajához nyúltam és alaposan összeborzoltam.
*
Reggel 6:30-kor csengett az órám. Hülye iskola. Hogy gondolhattam, hogy jó lesz valaha is a iskola? Hülye Gee.
Kikászálódtam az ágyból. Felöltöztem (nyavalyás egyenruha: szürke szoknya-szürke mellény-fehéz blúz-kék harisnya-kék nyakkendő), megcsináltam a hajam és sminkeltem, majd lassan elindultam Alék háza felé.
-Szia!-mosolyogtam.
-Most mondd meg, hogy nézek ki? Így nem láthat Zayn, érted?-fakadt ki.
-Nyugi már. Tök...öhm...okosnak tűnsz benne.
-Most aztán nagyon megnyugtattál. A Zaynt körülvevő lányok szerinted vetélytársnak tekintenek ebben is?
-Al-állítottam meg-, te vagy Zayn barátnője, nem? Nézz már magadra! Gyönyörű vagy, vékony, utánad fordulnak az utcán. Szerinted érdekli Zaynt, hogy mi van rajtad?
Bátortalanul megrázta a fejét, majd vigyorogva belémkarolt és úgy mentünk tovább.