Soooo?

Bocsánat a késésért, csak osztálykiránduláson voltunk, ami egyébként óriási volt xd De it a rész, és el ne felejtsétek, hogy ezen kívül már csak EGY rész és EGY epilógus lesz :)) xx

Nem tudom mennyi idő telt el, de egyszer elváltam Louis-tól. Össze voltam zavarodva. Mi volt ez?
Hátráltam egy lépést, de Lou megfogta a kezemet és visszahúzott.
-Nem bírom ki, ha megint távol kerülsz tőlem!-motyogta a fülembe.
Elmosolyodtam és közelebb hajoltam hozzá, mikor...
-Khmm!-köhögött fel valaki mellettünk.
Szinte fizikai fájdalmat okozott elfordítanom a fejemet. Hary kérdő tekintettel nézett ránk.
-Öhmm...-kezdtem roppant értelmesen, de fogalmam sem volt, hogy mit mondjak. Hisz azt se tudom, mi van most.
Végignéztem a többiek arcán, de mindegyikükén csak kíváncsiságot és örömet láttam. Segítség nuku.
-Meg szeretnétek osztani velünk valamit?-tette fel a kérdést Harry.
-Harry, szeretlek, imádlak, de most megtennétek, hogy kimentek?-mondta Lou mosolyogva, de a tekintetét továbbra is rajtam tartotta.
- Mi öten vagyunk, ti ketten-terpeszkedett el a kanapén Harry.
Megfogtam Lou kezét és elindultam a szobám felé. Még egy utolsó nevetést hallottam lentről, majd becsuktam az ajtót és nekidőltem. Lou velem szemben állt és engem nézett érdeklődve.
-Öhmm...-annyi mindenre voltam kíváncsi, annyi mindent akartam tudni, de a kérdések elakadtak a torkomon.
-Szeretlek!-jelentette ki és a homlokát az enyémnek támasztotta, mosolyogva nézett a szemeimbe.
-Feltűnt, hogy mindig ezzel intézed el a dolgokat?-nevettem fel.
-Tényleg sajnálom! Egy idióta voltam...túl sok minden történt-szomorodott el.
-Én pedig elmenekültem-suttogtam halkan.
-Igaz, hogy elvonón voltál?-nézett rám aggódva.
Nyeltem egyet, majd egy aprót bólintottam.
-Máshogy nézel majd rám?-kérdeztem.
-Igen. Eszembe jutattod, hogy mekkora egy hülye voltam.
-És ha mosolygok, akkor az jut eszedbe, hogy boldoggá teszel, ugye?-pislogtam nagyokat.
-Természetesen-vigyorgott, majd szorosan magához ölelt és megcsókolt.
Kopp, kopp.
-Harry-motyogtam alig hallhatóan, mire Lou felnevetett és elhúzott az ajtó elől, hogy bejöhessen a látogató.
-Hali-jött be lazán Harry és ledobta magát az ágyamra.
Louis továbbra átölelve tartott, de Harry nem nagyon zavartatta magát. Nagy lazán nézegetni kezdte a CD-imet. Aztán fél perc múlva megérkezett Niall, Liam, Zayn és Al is.
-Kit öljünk meg először?-motyogta Lou a fülembe, de hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Egyértelműen Harryt-suttogtam félhangosan.
-Naaaa!-kiáltott fel sértetten az előbb említett személy.
-Szóóóval?-nézett ránk kérdően Liam.
Louis-ra néztem, aki vigyorogva húzott le az ágyra.
-Szerinted, haver?-vonta fel a szemöldökét.
-Nekem nagyon úgy tűnik, hogy összejöttetek-vigyorgott Niall.
-Nekem is-szólt közbe Al. A mosolya majdnem körbeérte a fejét.
Mindenki idiótán vigyorgott, és egy kis csend uralkodott a társaságon, amit aztán Harry szakított félbe.
-Ne értsetek félre, de mi lesz ezután?-ráncolta a homlokát.
-Én személyszerint azt tervezem, hogy nem engedem el ezt a nőszemélyt, akárhova akar is menni és öhm...nem t'om. Heppiend?-vigyorgott Lou.
-Senki sincs rajtam kívül, aki előre gondolkodna?
-Harry, szerintem bármi is lesz, nem tudjuk előre megtervezni. Egy tuti, ezek nem képesek egymás nélkül élni-mosolygott Al.
-Én egy dolgon gondolkozok csak-szólaltam meg, az arcomat Lou pulcsijába temetve.
-Min, manó?
-Nem lehetne, hogy nem mondjuk el a rajongóitoknak ezt az egészet?-kérdeztem reménykedve.
Egy kis csend telepedett a szobára, majd Lou óvatosan felemelte a fejemet, hogy belenézhessen a szemembe.
-Nem szeretnéd?
Megráztam a fejemet. Túlságosan rossz emlékek kötődtek ehhez.
-Szerintem megoldható-szólalt meg hirtelen Harry.
-Igen?
-Hát...Ha nem mutatkoztok az utcán, nem jössz a koncertekre, interjúkra-sorolta Harry.
Nehéz döntés. Titkoljuk az egészet és akkor nem szállnak rám a rajongók vagy legyek erős és akkor bármikor Lou-val lehetek?
Mindenki engem nézett. Várták a döntésem.
-Ne titkoljuk-mondtam ki végül és az homlokomat Lou mellkasának döntöttem.
-Akkor?-vette elő a telefonját Harry.-Mehet Twitterre, hoooooooogy:#wegottheoldlouisback?
Mindenki bólogatott Lou pedig kihasználta a pillanatot, hogy a többiek nem figyelnek és megcsókolt.