A reptéren aztán bezsúfolódtunk két kocsiba, majd mikor visszaértünk a fiúkhoz mindenki kényelmesen elhelyezkedett és egy-egy bögre teával a kezünkben megbeszéltük, hogy mi történt.
-Szóval....mikor?-nézett ránk nagy szemekkel Leena.
-Öhmm...-kezdtem én, de Zita mielőtt válaszolhattam volna valami értelmeset félbeszakított:
- Hogy történt?
-Öhm...- most Lou kezdett bele, de őt se hagyták, hogy befejezze.
Harryék kárörvendő nevetéssel nézték a vallatásunkat. Leena és Zitanagyjából 200000 kérdés után abbahagyta a vallatásunkat. Ezek a csajok nagyon komolyak. Elmehetnének FBI ügynököknek.
-Gee! Emlékszel mi volt egy évvel ezelőtt?-nézett rám vigyorogva Harry.
-Egy évvel ezelőtt?
-Biztos, hogy emlékszel!
A felismerés egy perc múlva jutott el a pici buksimba, addig a többiek jót röhögtek az értetlen fejemen.
-Bieber-koncert!-sikítottam fel.
-Az, de jó volt!-nevetett fel Al.
-Ja, nagyon, egészen addig, míg VALAKI el nem ütött!-bökdöstem Harryt, aki csak röhögött.
-Hát, az biztos, hogy eseménydús év volt!-vette a kezébe a gitárját Niall és random módon akkordokat pengetett.
-Ez volt életem legtartalmasabb éve-jegyeztem meg, miközben még egy kanál cukrot pakoltam a teámba.
-Az tuti-helyeselt mindenki.
-Egyszer lent, egyszer fent-mutattam hullámzó mozdulatot a kezemmel.
-De minden jó, ha a vége jó!-mosolygott Leena.
-Jaja...De volt néhány érdekes szituáció azért-nevetett fel Harry.
-Emlékeztek, mikor bedobáltuk egymást a jakuzziba?
-És amikor, Harry Lady Gagát énekelt?
-És a hajókázásra?
-És mikor Niall bemutatta Abbeyt?
-Jó, hogy szóltok, szerintem ez ő lesz-pattant fel Niall, miután a csengő hangja félbeszakította a sztorizgatást.
Abbey meg Niall belépett az ajtón, én pedig végignéztem a vidám társaságon. Ott volt mindenki. Louis, Harry, Al, Niall, Liam, Zayn, Zita, Leena és Abbey. Tényleg rengeteg dolog történt egy év alatt. Hisz, amikor megismertem őket, még egy deszkás lázadó csaj voltam, Louis Nicole-lal járt, Niallnek nem volt barátnője, Al pedig csak álmodozott Zaynről. És igen, van olyan dolog, amit legszivesebben kitörölnék. Kezdve az elvonóval, a hazugságaimon át, a szenvedésemen és a nyavalygásomon keresztül a szakításig sok dolgot. De talán így kellett történnie. Hogy ez legyen a vége. Mint a mesékben.
Végignéztem az arcokon és annyi emlék, beszélgetés és poén ömlött az agyamba, hogy az az egy év még kevésnek is tűnik.
Aztán eszembe jutott valami. Vagyis valaki. Mert ha ő nincs, akkor most nem az lennék, aki vagyok. Igen, rengeteget köszönhetek Harrynek vagy Alnak is, akik velem voltak és akikre mindig támaszkodhattam. Akik megértő hallgatáságot vagy csak egyszerű lelki szemetesládát jelentettek bármikor is volt rájuk szükségem. De, aki most eszembe jutott, az más szerepet töltött be az életembe, annak mást köszönhetek. Ő volt az én saját szuperhősöm.
Szóval elővettem a telefonom és kikerestem Billie Joe számát. Kimentem az erkélyre és tárcsáztam.
Ötször csengett ki, majd bekapcsolt a hangposta. Mély levegőt vettem, majd beleszóltam:
-Csak szeretnék megköszönni mindent! Itthon rendeződtek a dolgok és én is jól vagyok! Szóval...köszönöm!-mondjak még valamit?
Végül kinyomtam. Ennyi elég. Mély sóhajjal csúsztattam a telefonomat a farzsebembe.
Az ajtó kinyílt mögöttem.
-Elmegyünk sétálni! Jössz?-nyújtotta a kezét felém Louis.
-Ez kérdés volt?-nevettem fel és megfogtam a kezét.
Még utoljára visszanéztem az alattunk elterülő Londonra. Gyönyörű volt.
Harryék kárörvendő nevetéssel nézték a vallatásunkat. Leena és Zitanagyjából 200000 kérdés után abbahagyta a vallatásunkat. Ezek a csajok nagyon komolyak. Elmehetnének FBI ügynököknek.
-Gee! Emlékszel mi volt egy évvel ezelőtt?-nézett rám vigyorogva Harry.
-Egy évvel ezelőtt?
-Biztos, hogy emlékszel!
A felismerés egy perc múlva jutott el a pici buksimba, addig a többiek jót röhögtek az értetlen fejemen.
-Bieber-koncert!-sikítottam fel.
-Az, de jó volt!-nevetett fel Al.
-Ja, nagyon, egészen addig, míg VALAKI el nem ütött!-bökdöstem Harryt, aki csak röhögött.
-Hát, az biztos, hogy eseménydús év volt!-vette a kezébe a gitárját Niall és random módon akkordokat pengetett.
-Ez volt életem legtartalmasabb éve-jegyeztem meg, miközben még egy kanál cukrot pakoltam a teámba.
-Az tuti-helyeselt mindenki.
-Egyszer lent, egyszer fent-mutattam hullámzó mozdulatot a kezemmel.
-De minden jó, ha a vége jó!-mosolygott Leena.
-Jaja...De volt néhány érdekes szituáció azért-nevetett fel Harry.
-Emlékeztek, mikor bedobáltuk egymást a jakuzziba?
-És amikor, Harry Lady Gagát énekelt?
-És a hajókázásra?
-És mikor Niall bemutatta Abbeyt?
-Jó, hogy szóltok, szerintem ez ő lesz-pattant fel Niall, miután a csengő hangja félbeszakította a sztorizgatást.
Abbey meg Niall belépett az ajtón, én pedig végignéztem a vidám társaságon. Ott volt mindenki. Louis, Harry, Al, Niall, Liam, Zayn, Zita, Leena és Abbey. Tényleg rengeteg dolog történt egy év alatt. Hisz, amikor megismertem őket, még egy deszkás lázadó csaj voltam, Louis Nicole-lal járt, Niallnek nem volt barátnője, Al pedig csak álmodozott Zaynről. És igen, van olyan dolog, amit legszivesebben kitörölnék. Kezdve az elvonóval, a hazugságaimon át, a szenvedésemen és a nyavalygásomon keresztül a szakításig sok dolgot. De talán így kellett történnie. Hogy ez legyen a vége. Mint a mesékben.
Végignéztem az arcokon és annyi emlék, beszélgetés és poén ömlött az agyamba, hogy az az egy év még kevésnek is tűnik.
Aztán eszembe jutott valami. Vagyis valaki. Mert ha ő nincs, akkor most nem az lennék, aki vagyok. Igen, rengeteget köszönhetek Harrynek vagy Alnak is, akik velem voltak és akikre mindig támaszkodhattam. Akik megértő hallgatáságot vagy csak egyszerű lelki szemetesládát jelentettek bármikor is volt rájuk szükségem. De, aki most eszembe jutott, az más szerepet töltött be az életembe, annak mást köszönhetek. Ő volt az én saját szuperhősöm.
Szóval elővettem a telefonom és kikerestem Billie Joe számát. Kimentem az erkélyre és tárcsáztam.
Ötször csengett ki, majd bekapcsolt a hangposta. Mély levegőt vettem, majd beleszóltam:
-Csak szeretnék megköszönni mindent! Itthon rendeződtek a dolgok és én is jól vagyok! Szóval...köszönöm!-mondjak még valamit?
Végül kinyomtam. Ennyi elég. Mély sóhajjal csúsztattam a telefonomat a farzsebembe.
Az ajtó kinyílt mögöttem.
-Elmegyünk sétálni! Jössz?-nyújtotta a kezét felém Louis.
-Ez kérdés volt?-nevettem fel és megfogtam a kezét.
Még utoljára visszanéztem az alattunk elterülő Londonra. Gyönyörű volt.
***
És elérkeztünk ide is. A történetnek ezennel vége. Úgy gondoltam, hogy most itt elmélkedek Nektek majd egy kicsit, költőien megjegyzem, hogy mennyi érzés kavarog bennem, de egyszerűen nem érzem, hogy vége lenne. Nem, nem valószínű, hogy valaha folytatom, de ha igen, akkor egy másik blogomon értesítelek Titeket róla. Imádtam ezt a történetet, és életemben először igazán magaménak éreztem. Ez volt az első történet is, amit befejeztem. De most büszke anyukaként elengedem :').
Csak, hogy lássátok, hogy Ti mennyi mindent tettetek ezért az oldalért közölnék veletek néhány, számomra elképesztően gyönyörű, számot:
12118 oldalmegjelenítés
23 rendszeres olvasó
83 komment
54 bejegyzés
*-*
Oké, most már kezdek könnyezni, szóval befogom :') Annyit még kérhetek Tőletek utolsóként, hogy ha egy kicsit is megszerettétek a történetem, akkor írnátok néhány sort? Hogy mit gondoltok rólam, az írásomról, a történetről. Ha van kedvetek leírhatjátok, hogy melyik volt a kedvenc részetek vagy részletetek, hogy ki volt a kedvenc szereplőtök, vagy hogy mit éreztetek hiányosnak az egészből. Én utólag rengeteg mindent máshogy írnék, de most már nem változtatok semmit. Ez a történet így van, én így szerettem meg *-*
Aki még most is olvassa az ömlengésem ;), annak egyszerűen csak meg szeretném köszönni, hogy olvasta. Külön köszönet, annak aki szavazással vagy komival biztatott. Egyszerűen csak köszönöm :))
Bori xoxo
Szia! :)
VálaszTörlésNos, bevallom őszintén először nem szimpatizáltam a főszereplő lánnyal, de egyre jobban belopta magát a szívembe! :) DE tényleg :D ez a fura mellékszál (értem én itt Billie Joe-t) számomra egy picit fura volt, de minden rendbe jött! :D Szerettem olvasni a történetet, és nagyon szívesne olvasnék még tőled is ám mást ;) :D
Azért sajnálom, hogy vége lett, tényleg szépen végigvitted az egészet! Gratulálok :)
Ha esetleg még íííírnááál, akkor sok-soksikert! :DDD
Millicsók: Pinkie :D
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSzia !
VálaszTörlésSzóval kezdem .
Nem az elejétől olvastam a blogot, mert már fent volt a 10. fejezet amikor megtaláltam . Imádtam a történetet, át tudtam élni azokat a fájdalmakat amelyeken Gee is átment. Egy szó mint száz az egyik legkedvesebb és legszeretettebb blogom . Komikat nem mindig írtam ezért kérem szíves elnézésedet, de az alján található kis négyzeteket mindig jelölgettem. A másik történetdet még nem kezdtem el olvasni , de szerintem az is ugyan olyan jó lesz és jó is mint ez. Nagyon a szívemhez nőtt ez a blog. Szeretném ha lenne egy második évadad. Olyan jó lenne *-**-* ( Mondjuk Lou szszből )
xx Vivi
Szia!
VálaszTörlésElőször nagyon nem volt szimpi Gee. :/ Aztán egyre jobban megértettem. :) Amikot Louval összejött és boldog volt, én is az voltam. :D És amikor szakítottak, akkor szomorú voltam. :( Iliie Joe... Én is nagyon imádom őt. Green Day. <3<3
Amikor elvonóra ment... hát... az megdöbbentett. Aztán amikor visszajött szinte már orditoztam, hogy "hülyék! mire vártok?! Lou! legyél már tökös csávó!" . :DD
Egyszóval: IMÁDOM!!!!.;)
Sophielove1D
Kedves Bori!
VálaszTörlésElsőnek nem mertem elolvasni a blogod:/ de utána gondoltam deszkás csaj?? úristen vajon ez a lány mit hoz ki belőle???Kíváncsivá tettél,így mikor a szóbeli felvétellel végeztem a kocsiban ülve telefonon elkezdtem olvasni :) Megfogott.Az,nem tetszett,mikor Szenvedtette magát,de így volt izgalmas.Nagyon megszerettem és a másik blogod már olvasom :)
puszil:Réka
szóval.Ez a blog volt a kedvenc blogom, imádom.én is kb. a 10. résznél találtam meg, akkor is véletlenül, és elkezdtem olvasni,és nem tudtam betelni vele.napról-napra tűkön ülve vártam mindegyik részt. Miközben olvastam, egyszerűen úgy éreztem, mintha én is ott lennék. Voltak fejezetek, amikor a szívem zakatolt, de voltak olyanok is, amikor majd' meghasadt. 'Imádkoztam', hogy Gee és Louis újra össze jöjjenek, és amikor végre kibékültek majd' kiugrottam a bőrömből. Hihetetlenül jól írsz, és nagyon-nagyon-nagyon-nagyon jó lenne, ha folytatnád ezt a történetet, mivel nagyon-nagyon-nagyon-nagyon szeretem ezt a sztorit, és ezzel szerintem nem csak én vagyok így:)
VálaszTörlésTalán mondhatom azt, hogy a Te blogod megtanított dolgokra. Például arra, hogy annak akinek tetszel, annak úgy tetszel ahogy vagy. Vagy arra, hogy mindenki követ el hibákat, és, hogy a szerelem mindent kibír, meg arra is, hogy ne foglalkozz mások véleményével, legyél olyan, amilyen lenni akarsz.
Röviden, de lényegre törően, izgalmakkal telve írsz, csak úgy röpködnek a történések.
Egy szó, mint száz: Imádom a blogodat:)
Tényleg nagyon örülnék, ha folyatnád a sztorit:3
x Dórii
Sziaaa.:)
VálaszTörlésCsak annyit mondanék, hogy ilyen jó blogot életembe nem olvastam(pedig már vagy 45blogot biztos olvastam...xD) Ma kezdtem el olvasni, de félnap alatt el is olvastam az egészet...:D Talán ahol egy kicsit könnyeztem az az volt amikor Gee-nek választania kellett,hogy Trav vagy Louék...De akkor abban a pillanatban szerintem jól döntött...: ) És hát igen..egy nagyszerű blogot így kell befejezni...Happyenddel :D Egy szó IMÁDOM A BLOGOD!! :D
Remélem lesz még ilyen blogod, mert nagyon jól írsz.: ) És mint mindenki, én is örülnék neki ha folytatnád ezt a blogot, kiváncsi vagyok a folytatásra.. : )
Ancsii xoxo :)
IMÁDOM.. Egyszerűen fantasztikus! Ma keztem el olvasni és az elején azt hittem h egy ügyes író lesz valami homályos történettel. Az első bevált a második egyértelműen nem:))) tenyleg NAGYON jó lett:)
VálaszTörlésJajj és még annyi h szerintem nagyon tehetséges vagy plussz nagyon jó a fantáziád:) gyilkos páros, szerintem sokra viszed még:) egyébként ez az első blog ami be van fejezve azok közül amiket olvasok:)) szóval iszonyúan teccik es még teljesen a hatása alatt vagyok!! fantasztikus.
VálaszTörlésSzia.:D
VálaszTörlésEz egy elképesztö sztori volt,úgy hogy nem is nagyon találok rá szavakat!!!Imádtam Gee-t a lázadó csajt.Ez nagyon tanulságos bolt a számomra,mert a lázadó/kiközösített utat én is megjártam.....és még most is járom.Bori én nagyon gratulálok neked ehez a történethez,és ajánlom,hogy még ilyenekkel örvendeztesd meg minket.
Puszi: Virikéém xx <3