What's the next step now?

-Gyere!-húzott fel Harry a földről.
Szó nélkül engedelmeskedtem neki. A kezemnél fogva vezetett az autója felé.
-Hova megyünk?-kérdeztem 20 perc autózás után, miután már elhagytuk a kivilágított belvárosi utcákat.
-A szüleimnek van egy háza nem messze Londontól. Gondoltam, hogy most nincs kedved egy házban maradni azzal az idiótával. Rólam nem is beszélve-jegyezte meg keserűen.
Egy fél óráig kocsikáztunk, nem éppen lassan és szabályosan. Végül aztán egy normális családi ház előtt álltunk meg.
A nappaliban telepedtünk le egy-egy bögre teával a kezünkben.
-Harry?-néztem a gőzölgö poharat a kezemben.
-Igen?-fordította felém az arcát.
-Te tudtál...tudtál erről az "ajánlatról"?-mutattam az idézőjelet a fél kezemmel, mert a másikkal a forró bögrét szorongattam.
A válasza megint csak késett, de legalább őszinte volt.
-Tudtam-vallotta be.-De egy percig sem gondoltam, hogy ezért szakít veled. Mármint annyi lehetőség lett még volna...-sóhajtott fel.
-Mint például?-néztem rá felvont szemöldökkel.
-Titkos kapcsolat-vágta rá.
Megráztam a fejem.
-Az nekünk nem ment volna. Mindketten elég...nyíltak vagyunk-nyögtem ki.
Még beszélgettünk egy kicsit, majd visszavonultam az egyik szobába.
Amíg Harryvel voltam próbáltam erősnek és nem kétségbeesettnek mutatkozni. De az voltam. Mert az életem mostmár konkrétan kilátástalan. Nincs hova mennem és elvesztettem a egyik számomra legfontosabb embert.
Senkim sincs már. Harry igaz, hogy mindig itt van velem, de nem hagyhatom, hogy miattam vesszen össze Louis-val.
Összekupurodtam az ágyamon, térdeimet felhúzva tartottam és hagytam, hogy a könnyeim végigcsurogjanak az arcomon. Annyira enyedül éreztem magamat. A sírás csak egyre nagyobb erővel tört rám, a levegőt zihálva vettem. Remegett minden porcikám és a könnyek már marták a szememet.
-Csss!-lépett be a szobába Harry, és odasietett hozzám.
Nem szóltam egy szót sem, Harry pedig csak hagyta, hogy a könnyeim tönkretegyék a pólóját.
Egy jó ideig csak sírtam, majd végül erőt vettem magamon és egy nagy sóhajjal felnéztem Harryre.
-Nem akarok egyedül aludni!-motyogtam.
-Itt maradok veled-suttogta.
-Nem lesz Leena féltékeny?-nevettem fel sötéten.
Csak elmosolyodott én pedig a vállára döntve fejemet, elaludtam...
*
-Szia álomszuszék!-nézett rám csillogó szemmel Harry.
Nyögtem valamit, majd felkászálódtam és betámolyogtam a fürdőbe. Vettem egy gyors zuhanyt, majd egy törölközőt magam koré csavarva visszamentem a szobába.
-Nincs valami ruhád?-néztem Harryre.
Dobott felém egy fehér pólót és a tegnapi farmeromat.
Reggelizés közben (száraz műzlit ettünk meg dobozos narancslevet ittunk) úgy döntöttem, hogy beavatom Harryt a "jövőmbe".
-Visszaköltözök a szüleimhez-tettem le a kanalamat, mert már egy csepp étvágyam sem volt.
-A cuccodat összeszedjük akkor?-nézett rám kérdőn.
Csak bólintottam, majd elmostam az edényeket.
Egy negyed óra múlva kiléptünk a szeles májusi reggelbe. Megborzongtam a vékony pólómban, mire Harry lovagiasan nekem adta a pulcsiját. (A lila Jack Wills-ét.)
A ház előtt megtorpantam, mire a mögöttem haladó Harry belém ütközött.
-Bocs-motyogtam.
-Nyugi. Lehet, hogy itt sincs-vetette fel reménykedve.
Keserűen mosolyogva megráztam a fejem, majd feltettem a kapucnim, és az orrom alatt morogva hozzátettem:
-Nincs nekem akkora szerencsém...
Az ajtón belépve az ismerős látvány fogadott. Niall akkordokat pengetett a gitárján, Liam telefonált, Zayn és Al pedig halkan beszélgettek. Lou-t nem láttam. Az érkezésemre felkapták a fejüket, majd szomorúan elmosolyodtak.
-Szia Gee!-mondta Niall, miközben átölelt.-Jól vagy?
Sután bólintottam, majd Harry-re néztem.
-10 perc alatt összeszedem a cuccom, utána elviszel?
-Elköltözöl?-szólalt meg döbbenten Zayn.
-Jobb lesz...
-Öhmm...-nyögtem fel és Lou szobája felé néztem, ahol a cuccaim hevertek.
-Elment sétálni-szólalt meg Niall.
Bólintottam és beléptem a helyiségbe. A szokásos káosz uralkodott a szobában, pár összegyűrt papírokból álló kupaccal megspékelve. Felkaptam pár szétdobált pólómat és gyorsan eldugtam őket a táskámba. Minél hamarabb végezni akartam a pakolással. Mint egy őrült kapkodtam össze a dolgaimat.
Kintről hangok hallatszottak, majd mögöttem kinyílt az ajtó.
-Louis, várj má...-kiabálta Harry és Liam egyszerre.
Megpördültem a tengelyem körül. Az ajtóban Harry és Liam izgatott arca előtt Louis-t pillantottam meg.